Válaszd a jobb részt
Tennivalók, vagy az Úrral töltött idő
Mindenekelőtt olvassuk el a Lukács 10:38-42 igeverseket.
„Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába. És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét. Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-e arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért neki, hogy segítsen nekem. Felelvén pedig, monda neki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle.” (Lukács 10:38-42)
Feltételezem, hogy keresztényként szoktátok olvasni a bibliát, vagy valamelyik nagy tanító könyveit így valószínűleg előfordult már veletek is, hogy 10-15 igevers, vagy 10-15 sor elolvasása után azon kaptátok magatokat, hogy fogalmatok sincs, hogy mit is olvastatok az elmúlt 5 percben. A hirtelen lelkiismeret furdalás miatt visszamentek az olvasnivaló elejére és újra neki estek az olvasásnak, majd ugyanaz a 10-15 igevers, vagy 10-15 sor elolvasása után ismét azon kapjátok magatokat, hogy nem változott semmi. Még most sincs fogalmatok róla, hogy mit olvastatok. Ilyenkor teszed fel a kérdést magadban, hogy „mi van velem? Nem hiszem el! Mintha a szemem nem lenne összeköttetésben az agyammal. Nem lehetek ennyire figyelmetlen, hogy nem emlékszem vissza mit olvastam 5 perccel ezelőtt!” Ne kárhoztasd magad! Először is az a kárhoztatás nem Istentől van, másodszor pedig az, hogy ennyire nem tudsz figyelni, nem kimondottan a te hibád és nem is a véletlen műve.
Mai modern társadalmunk és kultúránk ugyanis olyan nagy össztűz alatt tart minket, hogy fogalmunk sincs, hogyan kellene le lassítanunk, igazán kikapcsolódnunk és elmélkednünk. Olyan, mint amikor valaki hosszú ideig ágyba kényszerül, majd amikor felkelhet, újra kell tanulnia járni, mert elfelejtette hogyan kell azt csinálni. Ennyire le vagyunk foglalva. Állandóan pörgünk és kapkodunk, rohanunk, hogy minél több dolgot el tudjunk végezni, és minél több elvárásnak tudjunk megfelelni, de mihelyt végzünk egy dologgal, újabb teendők kerülnek fel a listára, így a teendők listája csak bővül és bővül, nemhogy csökkenne. Megfigyeltetek ezt? Nem tartjátok furcsának és idegesítőnek?
Tudnod kell, hogy mindez az ellenség ténykedésének a része, ami évszázadok alatt csak egyre inkább fokozódott és még inkább fokozódni fog, ahogy közeleg számára a vég napja. Folyamatosan és fokozottan össztűz alatt tart, hogy megakadályozzon abban, hogy elcsendesedj, hogy lelassíts és a figyelmedet az Úrra és az Ő igéjére tudd összpontosítani. Egy idő után az ember annyira megszokja már ezt az állandó rohanást, hogy mindig mindenhol ott kell legyen és helyt kell álljon, hogy már nehezére fog esni le lassítani, megállni és egy dologra összpontosítani.
Olyan ez, mint amikor egy autóval száguldozol az úton és az út menti fák elsuhannak melletted. Nem tudod szemügyre venni őket, csak annyit látsz belőlük, hogy fa, fa, fa. Ámde, ha lelassítasz, és csak lassan elgurulsz ezek mellett a fák mellett, akkor lesz időd megfigyelni a színüket, formájukat, magasságukat, kérgüket, azt, hogy van-e virág rajtuk, vagy netán gyümölcs stb. Szóval lesz időd alaposabban tanulmányozni őket.
Ugyanez a helyzet az időnkkel és az Úr igéjével. Egy valami bizonyosan véges a számunkra itt a földön, éspedig az itt eltöltött időnk és ezt a sátán is nagyon jól tudja. Ez az ő egyik stratégiája. Minél több időt lop el tőled abból, amit az Úrral és az Ő igéjével tölthetnél, annál több tudástól, megértéstől és kinyilatkoztatástól tud meglopni téged. „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való…” (Hóseás 4:6) Ha nincs tudásod és megértésed az igéből, akkor meglop az egészségtől, békességtől, gazdagságtól és áldástól. „A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.” (János 10:10)
Visszaterve a kiinduló igéinkhez, Mártát is lefoglalták a tennivalók és nem az Úrral töltötte az idejét, de láthatjuk, hogy a 42. versben Jézus elmondja, hogy miként kellene neki is és nekünk is cselekedni, éspedig a jobb részt választani, vagyis az Úrral lenni és az Ő igéjével, mert az nem vétetik el tőlünk.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy többé soha ne mosogass, takaríts, vagy főzz. J Azt jelenti, hogy alakíts ki magadnak egy egészséges időbeosztást, amiben rendszeresen szakítasz időt az Úrra és az Ő igéjének olvasására, tanulmányozására. Ha így teszel, Ő hű és igaz, hogy gondja legyen rád. Ámen.

